A Határőrség Közvetlen Híradó Zászlóalja az 1956-os forradalom és szabadságharc sodrásában

A forradalom és szabadságharc kitörését követően 1956. X. 24-én hajnalban a Rádió megerősítésére lőszert szállító konvojban teljesítettek szolgálatot az adyligeti határőr laktanya katonái, akiket súlyos harcok árán visszaszorítottak a 32-esek teréről. A laktanyában maradt bajtársaik megvédték laktanyájukat a nagykovácsi felkelőktől, majd azonosulva a forradalommal megalakították, a Forradalmi Katonai Tanácsot. Kapcsolatba kerültek KIRÁLY Bélával. A szabadságharc leverését követően, pedig részesei lettek a rendszer hagyományt teremtő propaganda gépezetének

A tűzoltóság hősi halottjai és emlékük ápolása

A tanulmány nem csupán a magyar tűzoltóság mint a katasztrófavédelem egyik elődszervezete, hanem a másik elődszervezet a polgári védelem személyi állományai hősi halottjaival is foglalkozik. A XIX. és a XX. században Magyarország két világháborúban is részt vett, melynek kapcsán a vizsgált szervezetek személyi állományának a tagjai közül többen életüket vesztették. A feldolgozás azonban ezekre a hősökre nem terjed ki, hanem a testületi feladatok teljesítése során elhunyt személyekkel foglalkozik. A mintegy 150 év alatt szolgálatteljesítés közben hősi halált halt személyek száma 124 fő volt 1861-től 2013-al bezárólag

A magyar tűzoltóság 150 éves története

We celebrate the 150th anniversary of the Hungarian Fire Brigade in 2020. This paper is the written version of my lecture presented at a conference in the Ministry of Interior on the 3rd February 2020. The paper is not concerned with questions, which were touched detailed by other attendants of the conference. My contribution presents a panoramic view of the history of the firefighters and attempts to point out the milestones in the development of the Hungarian Fire Service.2020-ban ünnepeljük a Magyar Tűzoltóság fennállásának 150. évfordulóját. A tanulmány a Belügyminisztériumban 2020. február 3-án elhangzott előadásom írásos változata, így nem érinti azokat a kérdéseket, amit a konferencia későbbi előadói fejtettek ki részletesen. Azokat a mérföldköveket jelöli ki, amelyek meghatározók voltak a szervezet fejlődésében. A terjedelmi korlátok miatt ezek részletes kifejtésére nincs lehetőség, de egy átfogó képet ad a szervezet történetéről

A klímaváltozás hatása a zonális fafajok egészségi állapotára és elterjedésére = The effect of climate change on the health condition and distribution of zonal tree species

A terepi monitoring pontok összesített értékelése alapján a klímajellemző fafajok esetében az utóbbi 3-4 évtized távlatában általános növedékcsökkenés egyelőre nem mutatható ki. Különösen meglepő, hogy a bükk esetében növedékgyorsulást jeleznek az adatok, amelynek valóssága azonban kérdéses, megerősítést igényel. A közös tenyészkerti kísérletek elemzése alapján több modellfafajra elemeztük a klímaváltozás produkcióra gyakorolt hatását. Az eredmény megerősíti, hogy a klimatikus paraméterek változtatásával az elterjedési terület különböző pontjain a produkció (növedék) változása eltérő trendeket mutat. Legerősebb csökkenés az elterjedési terület déli peremén várható, ez megfelel az elméleti elvárásoknak. Két fenyő modellfajra a számított növedék visszaesés mértéke 2oC hőmérsékletemelkedésre mintegy 10%. Az előrejelzéseket megerősíti a bükkre számított bioklíma-modell. Eszerint a potenciális termesztési terület esetén a jelenleginek mindössze 3%-ára szorul vissza. Kiemelendő, hogy a modellezés rámutat arra, hogy a zonális erdőtakaró veszélyeztetettsége országosan nem azonos mértékű. A Dél-Dunántúl értékesebb gyertyános tölgyes és bükkös társulásai fenyegetettsége nagyobb. A kutatási eredmények alapján a megelőzési stratégiába beépítendő legfontosabb feladatok a faállományok tartós stabilitásának megőrzése, a minél takarékosabb vízforgalom segítése, valamint az alkalmazkodóképesség javítása faji és genetikai szinten egyaránt. | Effect of climate change on vitality and distribution of zonal tree species According to the working hypothesis, increasing aridity should be reflected in vitality and growth of zonal tree populations. The evaluation of growth monitoring points has shown differences in sensitivity between drought-tolerant Turkey oak and pedunculate oak, but no growth decline was detected. Beech data turned out showing an inconclusive increment acceleration. This means that the hypothesis could not be verified with presently available forest inventory data. On the other hand the same concept was used in common garden (provenance) tests of model species Scots pine, Norway spruce and beech. Results indicate that response to warming climate depends strongly on test location conditions. Strongest increment losses are expected at the xeric (lower) limit of distribution. For the two conifer species the calculated increment loss response to a 2oC mean annual temperature increase will be around 10%. The forecasts are supported by the bioclimatic model results for beech. The temperature increase the species in Hungary t 3% of the present distribution. The probability of decline varies by region, and is higher in the hills of Southern Transdanubia. The results should be implemented for the strategy of mitigation of climate change effects. The most important task is the maintenance of stability of forest cover and the improvement of adaptability and plasticity both on community and genetic level